Z E N I T A  

Környezetvédelem     

Zenita diákok nyerték a "Madarak és fák napja" MME országos versenyét

Hosszúhetényi gyerekek nyerték az ifjú természetbúvárok versenyét / 2007. május 22.

42-en jutottak az országos döntőbe az MME és a Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) Madarak és Fák Napi tanulmányi versenyén.
A természetismereti versenyen a hosszúhetényi gyerekek vitték el a pálmát. 
Az MME dombóvári csoportjának szervezésében, az ország 14 régiójában megrendezett területi versenyek legjobb csapatai találkoztak Tolna megyében a Madarak és Fák Napján.

A versenyt Szabó Loránd Dombóvár város polgármestere nyitotta meg. A közel hétórás tudáspróbán sokféle ismeretről kellett számot adniuk a gyerekeknek, hisz tájékozottnak kellett lenniük a hazai nemzeti parkok, fafajok, táplálékláncok, madárhangok, fészkek, termések, és lepkék között, de le kellett írniuk, illetve rajzolniuk azt is, hogyan mentenének meg szakszerűen egy fészekből kiesett gólyafiókát.

A versenyen résztvevő öt legjobb csapat a Ganteline Kft. ajándékaként egyhetes nyári természetvédelmi táborozást nyert.
------------------------------------------------------------------------------

Balogh János Országos Környezetvédelmi és Egészségügyi Verseny, Döntő
Budapest, Bem úti Ált. Isk. „ Herman Ottó díjas”   2007. május

Hosszúhetény Természeti Értékeiért Egyesület csapatának kiselőadása
(Katics Nikolett, Boda Blanka, ifj. Zöldi Miklós)

A mottónk: „A gyönyörű Gaia anyánknak, s a bioszférának mi nem erőszakos urai, hanem alázatos szolgái kívánunk lenni.”

Települési klímaprogram Hosszúhetényben 

           Ez év márciusában Hosszúhetény Község Önkormányzata csatlakozott az üvegházhatást okozó gázok, köztük elsősorban a széndioxid kibocsátás csökkentését célzó un. VAHAVA – klímaprogramhoz. A VA-HA-VA egy mozaikszó, mely a változás-hatás –válaszadás szavak kezdőbetűit tartalmazza.

Ennek a programnak a tartalmát és célkitűzéseit a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete Éghajlatváltozás Kutatóműhelyének szakemberei állították össze. A tudóscsoport a program anyagi hátterének megteremtéséhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz nyújtotta be pályázati anyagát.

A VAHAVA program keretében településünk az MTA szakembereivel közösen egy olyan a községre szóló klímaprogramot dolgoz ki, melynek végrehajtása során a községben mérhetően csökkenne a globális felmelegedésben jelentős szerepet játszó széndioxid és egyéb levegőt szennyező anyag kibocsátása.

Ma, Magyarországon három helyen Tatabányán Pomázon és Hosszúhetényben indult el ilyen, remélhetőleg a többi település számára is mintául szolgáló program.
Külföldön a kezdeti lépéseken már több helyen túl vannak és létezik már a Klímabarát Települések Nemzetközi Hálózata is.
Előadásunkban összegyűjtöttük, hogy e programban községünknek, és benne nekünk milyen lehetőségünk és feladataink vannak a globális felmelegedés mérséklésében.

         Kezdjük a közlekedéssel: részesítsük előnyben a gyaloglást vagy a kerékpárt ha pl. a suliba, vagy a délutáni edzésre megyünk. A gépkocsik ugyanis a kipufogó gázzal sok más káros anyag mellett jelentős mennyiségű széndioxidot is kibocsátanak. Sokat jelentene a vasparipán lovagló tanáraink példamutatása is. Érdemes lenne az iskolánknak az Ökoiskola címre pályáznia, hiszen ekkor kötelezően kellene bicikli tárolóval rendelkeznie.
A munkahelyre kocsival járó falubelieknek össze kellene fogni, hogy egy kocsiban többen utazzanak. Fontos cél lenne, hogy minél több helyi alapanyagokat feldolgozó, helyi munkahely létesüljön a faluban, hogy ezáltal is csökkentsük a közúti forgalomból, és szállításokból eredő levegőszennyezést, széndioxid kibocsátást.
Ilyen lehetne pl. egy helyi olajsajtoló, pékség, gyógynövény-termesztés.

        A Kelet- Mecsek térségére jellemző falusi turizmus és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások, termékek is sok helyi munkalehetőséget teremtenének, és nem kellene olyan sok embernek utazgatnia a munkahelyére a környező városokba.
A növényzet és a növénytermesztés, a széntartalmú biomassza szerepét vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: A közparkokba, a lakóházunk kertjébe minél több fát, bokrot kell ültetnünk, hiszen a fák rengeteg széndioxidot építenek be testükbe a növekedésük során. Port kötnek meg és árnyákot adnak.
Jó lenne, ha minél több falusi ember a saját kis kertjében termelné magának a zöldséget, gyümölcsöt, hiszen a szupermarketekben vásárolt, sokszor túlcsomagolt termékek hosszú, közúti, levegőszennyező szállítás után kerülnek hozzánk. Ha van kertünk nem gond a fűkaszálék, ágnyesedék komposztálása s a kész komposzt hasznosítása sem.
Azért is előnyös a házi komposztálás, mert így nincs szükség közúti szállításra. Másrészt, ha a hulladéklerakókban a szerves anyagok más hulladékkal tömörödve, oxigénmentes környezetben bomlanak le a metán gáz is keletkezik, amit ha nem fogunk fel hasznosításra, a légkörbe jutva szintén üvegházhatású.

       Vigyázzunk, mert a helytelenül végzett házi komposztálásnál is keletkezhet metán, ha a vizes, összenyomódott, levegőtlen szerves hulladék berohad.
Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a komposzt halomba a szellőzés érdekében lyuggatott csövet teszünk, és eső ellen légáteresztő vászonnal takarjuk.
Hogy az avar és kerti hulladékok égetését visszaszorítsa, és hogy így kevesebb széndioxid kerüljön a légkörbe, az önkormányzat szigorú rendeletet alkotott. Májustól októberig tilos bárminemű égetés. A nagyobb mennyiségű szerves hulladékot komposztáló telepre lehet majd elszállítani, ha a Dél-Balaton Sió völgye Regionális Hulladékkezelési Rendszer keretén belül megépül a komlói komposztáló üzem.

        Az energia felhasználás csökkentése is rendkívül fontos a klímaváltozás mérséklésében. Hiszen ma sok olyan villamos energiát előállító erőmű működik, amely szenet, földgázt, faaprítékot vagy más biomasszát éget el, melynek égésterméke – különböző mennyiségben ugyan, - de sok széndioxidot tartalmaz. Ezért mi is figyelünk az otthoni elektromos berendezések ésszerű működtetésére. A helyi klímaprogram - a fosszilis energiahordozók kiváltása érdekében - felkutatja az alternatív energiatermelés helyi lehetőségeit, köztük: egy mini vízerőmű, szélerőmű, a felhagyott bányászaknákba telepített geotermikus erőmű hasznosíthatóságát.
Az önkormányzat szakemberekkel megvizsgáltatja az intézményeinek energia felhasználását, valamint az épületi állapotát a hőszigetelés szempontjából, hogy aztán az energia felhasználás hatékonyságának növelése érdekében megtegye a szükséges változtatásokat.

A siker érdekében minden embertársunknak - a saját lehetőségeinek függvényében – kitartóan munkálkodni kell.

Kiselőadás: Klímabarát település
Balogh János Környezetvédelmi Verseny Herman Ottó Isk. Közp. Bp.
---------------------------------------------------------------------------

http://www.immunologia.elte.hu/jozsi.htm